A papagáj és a magok hatásai
A gyümölcstermő fák egy szokatlan és kiszámíthatatlan erőforrást jelentenek, és a papagájok gyakran sok kilométert repülnek naponta az élelmiszer megszerzéséhez.
A magvadászat legnagyobb evolúciós hatása a papagájokra a pszichoszociális lehetett. Ilyen körülmények között a csoportban történő keresés sokkal hatékonyabb, mint a magányos vadászat, különösen akkor, ha a csoporttagok vezetőt keresnek maguknak, hiszen ebben a feladatban nagyon jól megmutatkoznak ezek a képességek is. „Ez azt jelenti, hogy élelemkeresés közben megtörténhet egy szociális rendszer kialakulása, valamint fejlődhetnek az információk megosztására szolgáló neurológiai képességek is” - mondta Dr. Joseph papagájkutató. A kommunikáció bástyáját jelentő madárének is fejlődik ilyenkor, hiszen az állatok folyamatosan, hosszú távon és rövid távon is hívják egymást és válaszolnak is társaik hívására - az erdőkben ez az emberi fül számára sokszor éktelen papagájricsaj formájában jelentkezik.
Mindig egymással kommunikálnak - mondta Dr. Masello, aki napi szinten kutatta a papagájokat. Elmondása szerint az állandó zaj sokkal jobban megnehezítette a munkájukat, mint az olyan, fizikális természetű nehézségek, amilyen például a papagájok utáni mászás a sziklafalakon. Megfigyelték, hogy a papagájok hívási szokásai az egyes előfordulási területeken eltérőek, ezért a kutatók több papagájt is áthelyeztek eredeti élőhelyükről máshová. Így költöztettek egy csapat észak-Costa Rica-i sárgásbarna Amazonpapagájt 18 kilométerre délre. A legfiatalabb papagájok gyorsan elsajátították az új nyelvjárást és csapatba verődtek a helyiekkel, az öregebb egyedeknek azonban gondjaik akadtak a kommunikációval és nem tudtak beilleszkedni sem, ehelyett a régi helyről elhozott társaikkal alkottak csapatot, akikkel egy nyelvet beszéltek.
- Egy kis bevándorlási társaságot alakítottak ki - mondta Dr. Wright, hozzátéve, hogy „A vokális hasonlóság nagyon fontos a társadalmi kapcsolatok fenntartásához”, ahogy az embereknél, úgy a papagájoknál is. A fogságban született és ott is élő papagájok hangutánzási képessége messze meghaladja vadon élő társaikét, ők hamar képesek eltanulni az emberi beszédet vagy a riasztó hangját és más ipari zajokat is könnyen utánoznak.
